A ‘Legjobb tisztítás-technológiai gyakorlatok’ projekt hozadéka

Az elmúlt két évet áttekintve, és ha nem csak a „LEONARDO” program szemszögéből tekintem az eseményeket, akkor azt mondhatom, hogy egy új világ bontakozott ki. Az a tény, hogy két éven keresztül öt ország szakemberei cserélhették ki tapasztalataikat és egyéni szakmai véleményeiket egy olyan világban ahol, folyamatos változás, igen hasznosnak bizonyult.

Kifejteném bővebben:

  • Magyarországon megkezdődött a duális képzés bevezetése, ami a felnőttképzésben másképp értelmezhető, mint az iskola rendszerű képzésben. Ennek megfelelően 2013-ban megkezdődött a szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálata és átalakítása. Ez a folyamat nagyon megosztotta a szakmát, és a nemzetközi tapasztalatcsere arra nagyon jó volt, hogy lássuk, miképpen élik meg a helyzetet azokban az országokban, ahol a fejlesztések elején járnak, továbbá mi a helyzet ott, ahol már évtizedekkel ezelőtt kiépült a rendszer. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy ott ahol régebben végezték el az alapvető fejlesztéseket, akkoriban egy más világ és más társadalmi környezet volt, ezért fontos látni azt is, hogy ezek a rendszerek milyen mechanizmusokat alkalmaztak, és hogyan evolváltak.
  • A 2013-as év végén a képzés minőségének javítása érdekében bevezetet szakmai és vizsgakövetelmény változtatások egy teljesen új piaci helyett teremtettek a 2014-es évre. A képzés magas minimum óraszáma (minimum 480 óra) elriasztotta a piaci szereplőket attól, hogy dolgozó embereiket beiskolázzák és ezért csak az állam által támogatott képzések maradtak életképesek, azok viszont igen magas számban. Ezekre a képzésekre beiskolázott munkanélküliek viszont sokkal alacsonyabb bemeneti tudással rendelkeztek, mint ami megszokott volt a takarítócégek által beiskolázott hallgatóknál. Ezért aztán rendkívül hasznosnak bizonyult azoknak a tapasztalatoknak a felhasználása, amit a különböző országokban megéltek, mert mindenhol volt valami olyan specifikum, ami számunkra érdekes volt. Ilyen vonatkozásban a finneknél a bevándorolók, akik nyelvi nehézségekkel küzdenek, az olaszoknál a szolgáltatás vezető képzés kihívásai (train the trainer), a lengyeleknél a szervezetek minősítések oldaláról megközelített képzések és az észteknél pedig az erősen gyakorlatorientált képzések sajátosságai.
  • 2014-es év során mintegy 1300 szakmunkás képzésében vettem részt, és több mind 100 szaktanár felügyeletét láttam el. E munka kapcsán igen hasznos volt az, hogy kérdéseimmel megkereshettem nemzetközi kollégáimat és nem csak szakmai, hanem emberi tanácsaikra is támaszkodhattam.
  • 2015-re viszont az egy év alatt mintegy 1300 szakmunkás képzése során felhalmozódott tapasztalat alapján újra előtérbe került a szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálata és korrekciója. Ezért aztán az is rendkívül hasznosnak bizonyult, hogy ennek kapcsán megoszthattuk dilemmáinkat és a válaszokból ma már leszűrhető egy jobb gyakorlat.

Összefoglalva, a program kézzelfogható eredményeket hozott számomra, számunkra, a magyar tisztítás-technológiai szakma számára. Ezeknek lényege, hogy mára pontosan látjuk a takarításban alkalmazható EQF szintek meghatározását és ennek a konkrét piaci folyamatokban való alkalmazhatóságát. Ezek jelentősége a jövőben meghatározó lehet a közbeszerzésben használt küszöbfeltételeknél, vagy az eljárások és technológiák szakember igényeinek meghatározásánál, és nem utolsó sorban a takarítói életpálya kialakításánál. Ez utóbbi pedig igen nagy jelentőségű lehet a takarítással kapcsolatos szemlélet változás bekövetkezésének.

Az is rendkívül fontos, hogy a program során azt is megértettük, hogy melyik ország miképpen jutott arra a szintre ahol van, és talán azt is, hogy miért van, ott ahol van. Ezen kívül ez természetesen tanulság is számunkra, hogy melyek azok a szabályozások, kutatási irányok, amelyek hiányoznak nálunk? Melyek azok az előnyök, amelyeket elérhetünk, ha másképpen gondolkodunk, mint eddig, vagy más irányba helyezzük a fókuszt?

Van azonban a programnak egy emberi oldala is, a részvevők nem csak szakmailag, hanem emberileg is megismerték egymást, így reméljük, hogy a program vége nem jelenti a kapcsolatok végét is.

A programban résztvevő országok és intézmények:

Észtország – OÜ Puhastusekspert
Finnország – Amiedu
Lengyelország – Polish Cleaning Chamber of Commerce
Olaszország – Scuola Nazionale Servizi Foundation
Magyarország – Hungaran Cleaning-technology Associaton ()MATISZ)

A MATISZ részvételét a ‘The Best Cleaning Practises in Europe’ programban a Leonardo da Vinci Partnerség projekten keresztül az ‘Egész életen át tartó tanulás program’ keretében az Európai Unió finanszírozta.

A támogatási szerződést a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség a Tempus Közalapítvánnyal kötötte.

A projekt koordinátora az észtországi OÜ Puhastusekspert.

A projekt során elért eredményeket az észt partner honlapján angolul is megtekinthetik.