EN  |  HU

Publikációk

Publikálva 2017 nov 02 | szerző: Ritz Tibor

0

MATISZ szakértői pályázat 2017

Motivációs levél

Meg vagyok győződve róla, hogy a piacon nincs elég tisztítás-technológiai specifikus tudás, sem a szolgáltatói oldalon, sem pedig a megrendelői oldalon. Ennek szerteágazó okai vannak, és azt hiszem senki nem vádolható azzal, hogy egy új területen nem mozog otthonosan már az első pillanattól.

Azonban a rendszerváltozás óta már több mint negyed évszázad eltelt és a takarítóipar még mindig nem tartja magát szakmának. Azt gondolom, hogy a változások zajlanak, de a sebességük rendkívül alacsony.

Ezért aztán minden eszközt meg kell ragadni, hogy ezeket a folyamatokat gyorsítsuk. 2002 óta független és 2011 óta MATISZ szakértőként abban látom a meghatározó szerepemet, hogy minél több precedenst teremtsünk a szakmai és szakmapolitikai megoldásokban. Nagyon fontosnak tartom, hogy folyamatosan fejlődjön az irányelvrendszer, a szakmai szintek küszöbellenőrzései és maga a szakképzés minden szinten.

Esettanulmány

2017 márciusában kaptam egy megkeresést arra vonatkozóan, hogy miképpen lehetne strukturálni egy takarító cég szakmai állományát. Az ügyvezető igazgató alapvetően egyetértett velem abban, hogy bár emberei egyforma bért kapnak, nem egyforma kvalitásokkal (tudás, készség) rendelkeznek és a megkülönböztetés hiánya rontja a helyzetet.

A kiindulási állapot tehát az volt, hogy minél rövidebb idő alatt meg kell alkotni azt a rendszert, és annak szakmai tartalmát, ami alapján meghatározható az a minimum szakmai szint, amit a cég minden alkalmazottjának teljesíteni kell.

A cégvezető elfogadta, hogy a minimum szint az országos képzési jegyzék által is szabályozott INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ rész szakképesítés legyen, és innen kezdve a feladat már csak az volt, hogy pontosan mit is kell tudni és milyen szinten a dolgozóknak.

Nagyon fontosnak tartottam, hogy a rendszerünk megfeleljen az EQF szabályozásnak is, mivel a cég tervezi, hogy szolgáltatásaival megjelenik az Európai piacon is. A magyar takarítóiparban a szakképzettségről elméletileg könnyen beszélhetünk, mert ezek ma már jogszabályban rögzített fogalmak és pontosan körül vannak írva. A probléma inkább ott van, hogy a cégvezetők és hát, a megrendelők sem veszik azt komolyan. Nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy ezek viszonylag, friss szabályozások. 2005-óta alig telt el egy kicsit több mint 10 év, miközben, ezek a szabályozások folyamatosan változtak az éppen aktuális, de nem mindig kellőképpen átgondolt elképzelések szerint. A legnagyobb mértékű felépítést pedig, nemrégiben fogadták el. Biztosan kell még néhány év, ami remélhetőleg, lényeges változtatások nélkül telik el és, ami alatt a szakma is, meg a piac is meg tudja ismerni az új rendszert.

A szolgáltatásban a beosztások köre, ennél sokkal egyszerűbb, hiszen az egy olyan természetes szükséglet, ami spontánul is kialakult, nem kellett hozzá feltétlenül a szakképzettség, hanem elsősorban kényszerre és bizonyos fokig emberi értékekre épül. Nyilván, az emberi érték egyik fajtája az volt, hogy egy adott ember gyorsabban tanult, nyitottabb volt a szakmára, jobban érdekelte őt a sikeres megoldás öröme. Ezzel együtt, a beosztási rendszerek nem egészen „szabványosak” tehát, „ahány ház annyi szokás” és ez nem csak a beosztás tartalmában, hanem a megnevezésekben is változók lehetnek.

Ha ezt a felépítést valamennyire szabványosítani akarjuk és, ezzel érthetővé tesszük a megrendelő számára is a takarítócég személyzeti felépítését, akkor a következő szinteket határozhatjuk meg és rendelhetünk hozzájuk értéket és szakmai és emberi alkalmasságot is:

Ennél szabványosításnál újabb tisztázandó fogalmak jelennek meg a láthatáron. Ebből az első csoport, az EQF rendszer és második, a kompetenciák.

EQF European Qualification Framework

Az EQF vagy magyarul EKKR, olyan közös európai referencia-keretrendszer, amely összekapcsolja egymással a különböző országok képesítési rendszereit, és olyan fordítási eszközként is működik, amely kölcsönösen könnyebben olvashatóvá és érthetővé teszi az Európa különböző országaiban és oktatási, képzési rendszereiben megszerezhető képesítéseket.

Az EKKR-nek két fő célja van:

  • a polgárok országok közti mobilitásának a segítése,
  • az egész életen át tartó tanulásuk megkönnyítése.

Az Európai Parlament és Tanács ajánlása hivatalosan 2008 áprilisában lépett hatályba. Az ajánlás 2010-et tűzte ki határidőnek, amikorra a részt vevő országoknak ajánlott elkészülniük a nemzeti képesítési rendszereik EKKR-hez történő viszonyításával, 2012-ig pedig, az országoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az egyes képesítésekről ott kibocsátott bizonyítványok utalást tartalmazzanak az EKKR megfelelő szintjére.

Az EKKR nyolc közös, európai referenciaszintje segítségével fogja egymáshoz viszonyítani a különböző országok nemzeti képesítési rendszereit és ezek keretrendszereit. Ezek a szintek a képesítések teljes skáláját lefedik, az alapozó szintektől (1. szint, például közoktatási végbizonyítványok) a felsőbb szintekig (8. szint, például, doktori cím). Az EKKR – az egész életen át tartó tanulást támogató eszközként – kiterjed valamennyi képesítésre, és felöleli az általános, a szakmai, és a tudományos oktatás és képzés valamennyi szintjén megszerzett képesítéseket és egyaránt kiterjed a továbbképzés keretében megszerezhető képesítésekre is. A nyolc referenciaszintet a tanulási eredmények alapján határozzák meg. Az EKKR elismeri: Európa oktatási és képzési rendszerei, annyira sokszínűek, hogy egy a tanulási eredményeken alapuló megközelítés irányába történő elmozdulásra van szükség, annak érdekében, hogy az országok és intézmények közötti összehasonlítás és együttműködés lehetővé váljon.

Az EKKR-ben a tanulási eredményeket olyan formákban határozzák meg, amelyek megmutatják, hogy a tanuló mit tud, mit ért meg, illetve milyen tevékenységre képes a tanulási folyamat befejezése után. Az EKKR tehát, a tanulás eredményeit hangsúlyozza ki, nem pedig a tanulási körülményekre összpontosít, mint például a tanulási idő hossza. A tanulási eredményeket három kategória szerint határozzák meg:

  • tudás,
  • készségek,
  • kompetencia szempontjából.

Ez arra utal, hogy a képesítések – különbözőképpen kombinálva – a tanulási eredmények széles körét ölelik fel, többek között elméleti tudást, gyakorlati és technikai készségeket, valamint a szociális kompetenciákat.

  Tanulási eredmények: Jelenleg, a takarítóiparban
EQF1 –        alapvető általános tudás

–        egyszerű feladatok elvégzéséhez szükséges alapvető készségek

–        közvetlen felügyelet mellett, szervezett körülmények között végzett tanulás vagy munka.

ezen a szinten van minden szakképzetlen ember, aki kevesebb, mint 2 éve dolgozik a szakmában.
EQF2 –        alapvető tárgyi tudás valamely munka- vagy tanulmányi területen

–        egyszerű szabályok és eszközök használatával történő feladatvégzéshez és rutin probléma megoldáshoz, érvényes információk alkalmazását igénylő alapvető kognitív és gyakorlati készségek

–        felügyelet mellett korlátozott mértékű autonómiával végzett tanulás vagy munka.

Ez a szint, amit az Intézménytakarító rész szakképesítésnek teljesíteni kell. Lehet azonban, hogy olyan személyek is képesek teljesíteni ezt a szintet, akik már 3 – 4 éve, vagy hosszabb ideje dolgoznak a szakmában, de formális képzésben még nem vettek részt. Cél, ezeknek az embereknek a levizsgáztatása.
EQF3 –        tények, elvek, folyamatok és általános fogalmak ismerete valamely munka- vagy tanulmányi területen

–        egy sor kognitív és gyakorlati készség alapvető módszerek, eszközök, anyagok és információk kiválasztásával és alkalmazásával járó feladatok elvégzéséhez és problémák megoldásához

–        felelősség vállalása feladatok elvégzéséért a munka vagy tanulás során a saját viselkedésnek a körülményekhez történő igazítása problémamegoldáskor.

Ez a szint a szakmunkás szint, ha csak egyszerű végrehajtóként tevékenykedik.
EQF4 –   tárgyi és elméleti tudás széles összefüggésekben, valamely munka vagy tanulmányi területen belül

–   egy sor kognitív és gyakorlati készség egy munka- vagy tanulmányi terület specifikus problémáinak megoldásához

–   önálló tevékenységszervezés az általában előre látható, ám adott esetben változó munka- vagy tanulmányi környezet iránymutatása szerint

–   mások rutinmunkájának felügyelete korlátozott felelősségvállalással a munka- vagy tanulmányi tevékenységek értékeléséért és javításáért.

Ez a szint azoknak a szakmunkások szintjének felel meg, akik megbízhatóak egy csoportvezetés feladataival.
EQF5 –   átfogó, specializált tárgyi és elméleti tudás valamely munka- vagy tanulmányi területen, illetve e tudás határainak ismerete

–   egy sor olyan átfogó kognitív és gyakorlati készség, amely elvont problémák kreatív megoldásainak kidolgozásához szükséges

–   vezetés és felügyelet gyakorlása olyan munka- vagy tanulmányi tevékenységek viszonylatában, ahol előre nem látható változások lépnek fel

–   önmaga és mások teljesítményének értékelése és fejlesztése.

Ez a szint a szolgáltatásvezető szintje.
EQF6 –   valamely munka- vagy tanulmányi terület magas szintű ismerete, elméletek és elvek kritikai megértésével

–   szakmai magabiztosságot és az innovációt bizonyító magas szintű készségek, amelyek egy specializálódott munka- vagy tanulmányi területen összetett és előre nem látható problémák megoldásához szükségesek

–   összetett technikai vagy szakmai tevékenységek vagy projektek vezetése, felelősség vállalása a döntéshozatalért előre nem látható munka- vagy tanulmányi helyzetekben

–   felelősség vállalása egyének vagy csoportok szakmai fejlődésének irányításáért.

Ez már egy felsőfokú végzettséghez kötött szint. Ennek kiteljesedése akkor következik majd be, ha formálisan vagy informálisan is gyakorlat lesz a megfelelő végzettségű felelős szakmai vezető alkalmazása minden takarító cégnél.
EQF7 –   kiemelten szakosodott tudás, részben valamely munka- vagy tanulmányi terület legfrissebb fejleményeinek ismeretével, amely eredeti megközelítések és/vagy kutatások alapjául szolgálhat • kritikus tudatosság a tudáshoz kapcsolódó kérdésekben valamely munka- vagy tanulmányi területen, valamint különböző területek kapcsolódásainál

–   a kutatásban és/vagy az innovációban új tudás és eljárások kifejlesztéséhez, valamint a különböző területekhez tartozó tudás integrálásához szükséges, szakosodott probléma-megoldási készségek

–   összetett, előre nem látható és új stratégiai megközelítéseket igénylő munka- vagy tanulási viszonylataik vezetése és átalakítása

–   felelősség vállalása a csoport szakmai tudásához vagy gyakorlatához való hozzájárulásért és/vagy stratégiai teljesítményének értékeléséért.

Ez a szint a takarítóiparban még nem értelmezhető, legalábbis Magyarországon nem. Ez lehet a jövő egyik kihívása, hogy megtaláljuk a tudományágak olyan képviselőit (fizika, kémia, mikrobiológia, pszichológia, szociológia, marketing, menedzsment, stb.), akik hajlandóak lennének együttműködni egy ilyen csúcsképzés összeállításában.
EQF8 –   a tudás jelenlegi határait feszegető ismeretek valamely munka- vagy tanulmányi területen és a területek kapcsolódásainál. Ez a szint a takarítóiparban még nem értelmezhető, legalábbis Magyarországon nem.

A további szintek szakmai meghatározásához a képzési program alapját képező áttekintő rendszert használtam. Ezt még tavaly készítettem el a Tisztítás-technológiai Tudományok Intézete számára. A táblázat tartalmazza mind a négy szakmai szintet és párhuzamosan összehasonlítható, hogy egy adott tananyagegységben mi az elvárás különbség.

  EQF2

Intézménytakarító

OKJ 31 853 05

alsó középfokú részszakképesítés

 

EQF4

Tisztítás-technológiai szakmunkás OKJ 32 853 03

alsó középfokú szakképesítés

EQF5

Tisztítás-technológiai szolgáltatásvezető

OKJ 52 853 02

felső középfokú szakképesítés

EQF3

Önjáró (vezetőüléses) felülettisztító gépkezelő

OKJ 31 853 06

alsó középfokú részszakképesítés

Tisztítás-technológiai szakmunkás

OKJ 32 853 03

alsó középfokú szakképesítés

SZAKMAI INTEGRÁCIÓ Tananyagegység
  A tanuló bevezetése a szakmába és a megcélzott szakmai szint tisztázása A kezdő szakember bevezetése a szolgáltatási folyamat magasabb szintű megértésébe. A megcélzott szakmai szint tisztázása A szakmunkás bevezetése a felnőttképzés és a vezetés/ irányítás alapjaiba. A megcélzott szakmai szint tisztázása
  I. II. III. IV.
1 A szakma meghatározása (12 alapfogalom: tartalom, forma, bizalmi, dokumentált, integrált, oda nem való, elsődleges kockázat, eltávolítás, távol tartás, tervezett idő, szakszerű módszer) Az Intézménytakarító meghatározása és szakmai profilja, kompetenciái.

8 óra elmélet

TESZT 1.1

A szolgáltatás, mint folyamat (Gyakorlati készség: tisztázás, döntés, előkészítés, végrehajtás, hatékonyság vizsgálat, átadás). Az Önjáró (vezetőüléses) felülettisztító gépkezelő meghatározása és szakmai profilja, kompetenciái

4 óra elmélet

TESZT 2.1

A személyi fejlődés alapjai (Tanulási folyamat: felismerni, megismerni, megérteni, elfogadni, alkalmazni). A tudásmérés szintjei (-3 és +4). A Tisztítás-technológiai szakmunkás definíciója és szakmai profilja, kompetenciái

8 óra elmélet

TESZT 3.1

A Szolgáltatásvezető, mint vezető, mentor és fejlesztő. A bizalom kérdésköre. Vezetői alapismeretek. A felnőttképzés és a humán erőforrás menedzsment alapjai. Önfejlesztés. A Tisztítás-technológiai szolgáltatásvezető definíciója és szakmai profilja, kompetenciái

32 óra elmélet

TESZT 4.1

A szakértő szakmai integrációja. A szakmát átfogó szakmai szintek definíciói és rendszere. A szakértő általános definíciói és a lehetséges megbízások sajátosságai általában. A MATISZ tisztítás-technológiai szakértő definiálása, szerepe és az egyesület általános szakmapolitikai céljai. A MATISZ szakértő lehetséges megbízási területei és a különböző megbízások sajátosságai, a tisztítás-technológia fejlettségi szintjéből adódóan. Előadás.

2 óra elmélet

TESZT 5.1

TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ Tananyagegység
  A tanuló bevezetése a szakma specifikus viselkedés és a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás alapjaiba. A kezdő szakember beleélésének és társadalmi integrációjának fejlesztése. A kezdő szakember társadalmi integrációjának fejlesztése a tanuláson/tudatosításon keresztül. A szakmunkás felkészítése az megrendelői igények felmérésére és ezek teljesítésre a csapata fejlesztésével.
2 Illemtan és házirend I. (Szervezéstechnika, Megjelenés, Munkarend, Tekintély, Segítség, Szakszerűség, Párbeszéd, Információbiztonság, Integráció, Lojalitás)

4 óra elmélet

TESZT 1.2

Illemtanim és házirend II. (a vezetőüléses gép specifikus illemtan, házirend és alkalmazott pszichológiája).

4 óra (3 óra elmélet/1 óra gyakorlat)

TESZT 2.2

Önálló munkavégzés és irányelv rendszerszemlélet (Illemtan, házirend szabályozási kódex, szakmai irányelvek -10 – és a csoportvezetői opció)

8 óra elmélet

TESZT 3.2

A terület kulturális sajátosságainak felmérése, igények tisztázása (MATISZ IR01). A humán erőforrás gazdálkodás és a munkaterv/hálóterv és egyéb munkaügyi feladatok. Tréning.

32 óra (16 óra elmélet/16 óra gyakorlat)

TESZT 4.2

A szakértői munka helye és lehetőségei. Az irányelv alapú gondolkodás. A szakértő együttműködése a megrendelővel és az integráció kérdései. A technikai és technológiai szakismeretek felépítése a laikus megrendelőben (mit rendel meg?). A terület kulturális sajátosságainak felmérése, igények tisztázása (Mire van pontosan szüksége?). A tisztítás-technológiai szolgáltatás humán erőforrás gazdálkodás specifikus kérdései. Előadás + Tréning.

2 óra elmélet/2 óra gyakorlat

TESZT 5.2

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK Tananyagegység
  A tanuló bevezetése a tisztítás-technológia tudományába, levezetve azt az alkalmazott természettudományokból. A kezdő szakember tisztítás-technológiai tudományának elmélyítése és bizonyos összefüggésrendszerek tudatosítása. A szakmunkás megismertetése az alkalmazott tudományok szélesebb, átfogó összefüggéseivel.
3 Természettudományi alapok (anyagok, halmazállapotok, vízkémia, felületi feszültség, vízkeménység, pH, felületaktív anyagok, nyomás és depresszió, áramlás, szűrés és mérettartományok mikroorganizmusok) Technológiai fegyelem I. (Aranylépések és Hatásmechanizmus TF I. Kezelőszerek I. (osztályozás és az alapszerek, a hígítás szabályrendszere)

12 óra elmélet

TESZT 1.3

Technológiai fegyelem II. (Hatásmechanizmus kategóriák: sodrás, mechanikus diszpergálás, felületmódosítás, abszorbens alkalmazása, oldás, diszpergálás, biológiai lebontás, elszappanosítás, oxidálás, védőréteg felvitel, fertőtlenítés és a specifikus szennyeződések, negatív, pozitív és minősített hőhatás, rövid, normál, hosszú és minősített hatásidők) Kezelőszerek II. (Az ipari tisztítás kezelőszerei)

6 óra (4 óra elmélet/2 óra gyakorlat)

TESZT 2.3

Technológiai fegyelem III. (Gyémántszabályok, adekvát eszközrendszer) Kezelőszerek III. (Az alaptisztítás és a nagytakarítások szerei)

8 óra elmélet

TESZT 3.3

Környezetvédelem és fenntarthatóság (A környezetbarát szolgáltatás alapelvei és a KT 64). A kockázatszemlét és szakmai kommunikáció. Tréning.

32 óra (16 óra elmélet/16 óra gyakorlat)

TESZT 4.3

A fenntartható szolgáltatási rendszer. Környezetvédelem és fenntarthatóság (A környezetbarát szolgáltatás alapelvei szakértői szemmel és a KT 64). A környezeti teljesítmény kritikus kérdései. A kockázatszemlét és szakmai kommunikáció. Környezetbarát takarítás a megrendelő szemszögéből. Előadás + Tréning.

2 óra elmélet/2 óra gyakorlat

TESZT 5.3

MUNKAKÖRNYEZET Tananyagegység
  A tanuló bevezetése a tisztítás-technológiai munkakörnyezetébe. A kezdő szakember tudásának és tapasztalatának elmélyítése a munkakörnyezet egyes elemeivel és a kockázati szemlélettel kapcsolatban. A szakmunkás felkészítése a munkakörnyezet felmérésére és értelmezésére az alkalmazható eljárások és technológiák vonatkozásában.
4 Felületek I. Osztályozás – Kemény, Rugalmas, Textil (piktogramok, érzékenység, sajátos eljárások). Szennyeződések I. Megjelenési mód (2) és eltávolítási forma (4) szerint. Tisztasági szintek (Tiszta, Napi szint, Átmeneti szint, Alaptisztítási szint, Szanálási szint, Életveszélyes szint, Halálos szint). Munkaterv értelmezésének gyakorlata.

12 óra (8 óra elmélet/4 óra gyakorlat)

TESZT 1.4

Felületek II. (Kiemelt keményburkolatok: Beton, műgyanta, kőporcelán)

Területek osztályozása (Funkció szerinti osztályozás és a specifikus igények)

4 óra (2 óra elmélet/2 óra gyakorlat)

TESZT 2.4

Szennyeződések II. (Megjelenési mód és eltávolítási forma mátrix – 8 kategória). Alkalmazott mikrobiológia/higiénia (Tiszta szóba/tiszta tér, Egészségügy, Élelmiszeripar – HACCP, Gyógyszeripar) Felületek III. (Kiemelt keményburkolatok: márvány, terrakotta. Textilburkolatok. Kiemelt rugalmas burkolatok: fa, linóleum)

8 óra elmélet

TESZT 3.4

A terület műszaki sajátosságainak felmérése (MATISZ IR01). Felületek azonosítása és velük kapcsolatos kockázatelemzés. Tréning.

32 óra (16 óra elmélet/16 óra gyakorlat)

TESZT 4.4

A szakértő szerepe abban, hogy a megrendelő értse a szakmai szempontokat és a szolgáltató értse a megbízói szempontokat. A terület műszaki sajátosságainak felmérése (MATISZ IR01) és a megrendelő lehetséges szempontjai. Felületek azonosítása és velük kapcsolatos kockázatelemzés. Területek funkciói, elsődleges kockázatok, tisztasági szintek. Megrendelő szakmai fejlesztése. A FŐTÁBLA rendszer logikai alapjai és összefüggésrendszere (MATISZ IR02). Előadás + Tréning.

2 óra elmélet/2 óra gyakorlat

TESZT 5.4

ELŐKÉSZÜLETEK ÉS NAGYSÁGRENDEK Tananyagegység
  A tanuló bevezetése az előkészületek és nagyságrendek meghatározásának rendszerébe A kezdő szakember rutinjának fejlesztése a nagyságrendek és szükségletek becslésében, kiszámolásában. A szakmunkás felkészítése a szolgáltatás összes paraméterének meghatározására.
5 SI mértékegységek és számolások I. Területszámítás (négyzet, téglaalap, derékszögű háromszög, kör, félkör). Átváltások. Oldatszámítás kézi eljárásokra és technológiákra, koncentrátumszámítás (% számítás). Tréning.

44 óra (8 óra elmélet/36 óra gyakorlat)

TESZT 1.5

SI mértékegységek és számolások II. Területszámítás (négyzet, téglaalap, derékszögű háromszög, kör, félkör és azok összevont alakjai). Oldatszámítás és koncentrátumszámítás. Szennyeződésbecslés. Tréning.

16 óra (1 óra elmélet/15 óra gyakorlat)

TESZT 2.5

SI mértékegységek és számolások III. Komplex számolások területre, anya- és időnormára, szennyeződésbecslésre. Tréning.

40 óra (8 óra elmélet/32 óra gyakorlat)

TESZT 3.5

Tervezés és a Főtábla rendszere (MATISZ IR02: Benchmarking számok (Humán terv, Kezelőszer terv, Amortizációs terv). Tréning.

32 óra (8 óra elmélet/24 óra gyakorlat)

TESZT 4.5

A szakértői terv. Terület nagyságrendek meghatározása és szennyeződések mennyiségének becslése. Tervezés és a Főtábla rendszere (MATISZ IR02: Benchmarking számok, mint szakmai bírálati szempontok (Humán terv, Kezelőszer terv, Amortizációs terv). A szoláltatással kapcsolatos ár becslés és a meghatározó benchmarking számok. A szoláltatási folyamat a szolgáltatási jegyzéktől a teljesítési igazolásig. Előadás + Tréning.

2 óra elmélet/4 óra gyakorlat

TESZT 5.5

TECHNOLÓGIA, TECHNIKA ÉS EREDMÉNYEK Tananyagegység
  A tanuló bevezetése a tisztítás-technológiában alkalmazott eljárások és technológiák rendszerébe és az azok megvalósítását támogató eszközök megismerésébe. A kezdő szakember eljárás és technológiai ismereteinek elmélyítése. A szakmai szintjének megfelelő új ismeretek átadása, készségszintű alkalmazásának elérése. A szakmunkás felkészítése a minőségmérési és szolgáltatás hitelesítési rendszer bevezetésére.
6 Eljárások és technológiák illetve specifikus eszközrendszer és normaidők, TFM I. (Az I., II., III. és IV osztály)

80 óra (8 óra elmélet/72 óra gyakorlat)

TESZT 1.6

Eljárások és technológiák illetve specifikus eszközrendszer és normaidők TFM II. (Az I., II., III. osztály)

16 óra (1 óra elmélet/15 óra gyakorlat)

TESZT 2.6

Eljárások és technológiák illetve specifikus eszközrendszer és normaidők új TFM III. (Az I., II., III., IV, V. és VI. osztály és a szolgáltatási tételek). Minőségmérés a gyakorlatban, (Eljárásokra és technológiákra illetve felületekre)

128 óra (20 óra elmélet/108 óra gyakorlat)

TESZT 3.6

Minőségmérési rendszer és szabályozás (MSZ EN 13549: 2004). Dokumentumok és feljegyzések kezelése. A szervezés gyakorlata. Tréning.

40 óra (12 óra elmélet/28 óra gyakorlat)

TESZT 4.6

A szakértő szerepe a kivitelezés minőségmérésében. Minőségmérési rendszer és szabályozás elvi verziók (MSZ EN 13549: 2004). Együttműködési stratégia a megbízóval. Dokumentumok és feljegyzések kezelése. A szervezés gyakorlata és a szoláltatási folyamat kulcselemeinek garanciái. Előadás + Tréning.

2 óra elmélet/2 óra gyakorlat

TESZT 5.6

Mindezekkel párhuzamosan a cégben, szakértői felügyelettel megkezdődött a szerződések átvizsgálása és minden szerződés kapcsán készült egy FŐTÁBLA. Ennek több szempontból volt jelentősége. Elöször is a cégvezető kapott egy tiszta képet azzal kapcsolatban, hogy a szerződések milyen mértékben teljesíthetőek és milyen erőforrások és szakmai szint szükséges a kötelezettségek maradéktalan ellátásához. A FŐTÁBLA rendszer elkészítéséhez, minden esetben személyre lebontott MUNKATERV is készült annak érdekében, hogy szervezet bármikor áttérhessen a BELSŐ TANUSÍTVÁNY szerinti elszámolási rendszerre. Minden szerződés esetén megszületetett egy módosítási javaslat arra vonatkozóan, hogy a FŐTÁBLA képezze a szerződés mellékletét a műszaki tartalomra vonatkozóan és, hogy a MUNKATERV legyen az alapja a minőségmérési rendszernek.

A 12 szerződés átvizsgálása másfél hónapot vett igénybe. Mivel nem minden szerződés mögött volt megfelelő és egyértelmű SZOLGÁLTATÁSI JEGYZÉK, fontos volt, hogy menetközben ezek is elkészüljenek és kerüljenek jóváhagyásra a megrendelő által. Május végén minden dokumentáció elkészült és a cégvezető megkezdhette a tárgyalásokat a megrendelőkkel.

Augusztus végére minden megrendelő elfogadta a szerződésmódosításokat és minden munkaterületen meghatározásra került a FŐTÁBLA minden eleme: az eljárások és technológiák és azok gyakorisága, az személyzet szakmai szintjei, az alkalmazandó kézi eszközök és gépek, tartozékok és a kezelőszerek.

Miután kialakult, hogy a szolgáltatási jegyzékekben meghatározott feladatok döntő többsége az INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ szintnek felelt meg (ez alól kivételt képeztek a nagytakarításokon belüli feladatok, mint az alaptisztítás, védőréteg felvitel és márványkristályosítás) a következő feladat az volt, hogy készüljön egy elméleti és gyakorlati vizsgarendszer, amivel a lehető legpontosabban fel lehet mérni az állomány tudását és készségeit.

Az elméleti rendszerhez a Google form ingyenes rendszert használtam és az INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ képzési programjának megfelelően minden tananyagegységre kidolgoztam a teszt kérdéseket. A rendszer elérhető a http://www.takaritz.hu/tudasbazis linken. Hat teszt került meghatározásra mindegyikben az elérhető pontszám 50 pont, kivétel az utolsó esetében, ahol ez 100 pont.

A tesztrendszer tematikája a következőképpen néz ki.

  1. Teszt: A szakma meghatározása (12 alapfogalom: tartalom, forma, bizalmi, dokumentált, integrált, oda nem való, elsődleges kockázat, eltávolítás, távol tartás, tervezett idő, szakszerű módszer) Az Intézménytakarító meghatározása és szakmai profilja, kompetenciái.
  2. Teszt: Illemtan és házirend I. (Szervezéstechnika, Megjelenés, Munkarend, Tekintély, Segítség, Szakszerűség, Párbeszéd, Információbiztonság, Integráció, Lojalitás)
  3. Teszt: Természettudományi alapok (anyagok, halmazállapotok, vízkémia, felületi feszültség, vízkeménység, pH, felületaktív anyagok, nyomás és depresszió, áramlás, szűrés és mérettartományok mikroorganizmusok) Technológiai fegyelem I. (Aranylépések és Hatásmechanizmus TF I. Kezelőszerek I. (osztályozás és az alapszerek, a hígítás szabályrendszere)
  4. Teszt: Felületek I. Osztályozás – Kemény, Rugalmas, Textil (piktogramok, érzékenység, sajátos eljárások). Szennyeződések I. Megjelenési mód (2) és eltávolítási forma (4) szerint. Tisztasági szintek (Tiszta, Napi szint, Átmeneti szint, Alaptisztítási szint, Szanálási szint, Életveszélyes szint, Halálos szint). Munkaterv értelmezésének gyakorlata.
  5. Teszt: SI mértékegységek és számolások I. Területszámítás (négyzet, téglaalap, derékszögű háromszög, kör, félkör). Átváltások. Oldatszámítás kézi eljárásokra és technológiákra, koncentrátumszámítás (% számítás).
  6. Teszt: Eljárások és technológiák illetve specifikus eszközrendszer és normaidők, TFM I. (Az I., II., III. és IV osztály)

A rendszer jelenleg tesztelési fázisban van, most azt vizsgáljuk, hogy egyrészt okoz-e bármilyen problémát a program kezelése a dolgozóknak, másrészt pedig Gyalus Zoltán szakértő azt vizsgálja, hogy a kérdések pontosan magfelelő tudást mérik-e. Nem titkolt szándék, hogy a rendszer egyben alkalmas legyen arra is, hogy az INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ képzésre jelentkezők előzetes tudást mérje és ez által meghatározható legyen az, hogy mi lenne számukra az optimális képzési program.

A gyakorlati felmérést az adott munkaterületen végeznék egy klasszikus gyakorlati vizsga keretein belül. Addig is elindult egy képzés, ami azt célozza, hogy a dolgozók pontosan tudják mi a feladatuk és a MUNKATERV szerint milyen idő korlátok között kel azokat teljesíteniük. Ez abból a szempontból fontos, hogy a megrendelők által végezhető ellenőrzések minden esetben a MUNKATERV szerint megadott befejezéskor fognak megvalósulni és rendkívül fontos, hogy a dolgozó mindig pontosan tartsa be a programot. Ennek megfelelően a gyakorlati képzésnek nem csak az eljárások és technológiák helyes elvégzése célja, hanem a normaidők tudatosítása és betartása is. Utóbbi vonatkozásában fontos szempont a gyakorlat és a rutin.

A szervezeti fejlesztés vége október 15, addig mindenki gyakorolhat az elméleti rendszeren és zajlik a gyakorlati képzés. December 20 a dolgozók végső minősítésének határideje és a cég január 1-től át áll az új rendszerre.

Az eddigi tapasztalatok:

  • A csoport- és szolgáltatásvezetők eleinte ellenálltak a változásoknak, de viszonylag gyorsan felvették a fonalat és igen meghatározó szerük volt, hogy minden gördülékenyen menjen. Az gyorsan kiderült, hogy sok hiányossággal küzdenek és az is, hogy nem kerültek kapcsolatba az elérhető szakirodalommal.
  • A megrendelők rendkívül jó néven vették a szervezetfejlesztést. Három esetben fontolgatták az új pályázat kiírását és mind a három esetben elvették. Mint a 12 megrendelőnél kivétel nélkül az volt az attitűd, hogy könnyen belementek a változtatásokba, miután látták, hogy jól áttekinthető és ellenőrizhető rendszert kapnak.
  • Sajnos a szerződések felülvizsgálata során kiderült, hogy nem mindegyik szerződés volt nyereséges és eközben a megrendelő is elégedett len volt.
  • A 12 szerződésből 7-nél sikerült árat emelni, 3-nál közös megegyezéssel csökkent a műszaki tartalom és két szerződésnél minden változatlan maradt.
  • Majd minden szerződés esetén lehetett racionalizálni viszont az újításokat nagyon nehezen fogadták el a dolgozók. Ez elég komolyan hátráltatta a programot és sajnos volt 9 munkavállaló is, akiktől meg kellett válni.
  • A tesztek eredményei egyelőre még bőven a várakozások alatt vannak, de remélhetőleg a belső képzés végeztével ezek majd javulni fognak

Szakértői összesítés: Azt gondolom, hogy már most egyértelműen látszik, hogy érdemes belefogni egy ilyen típusú szervezetfejlesztésbe, mert egyrészről a megrendelők is elégedettebbek lesznek, másrést a cég sokkal inkább áttekinthetőbbé és irányíthatóbbá válik. A fejlesztés alatt megfogalmazódott, hogy a következő lépés a szakmunkások és a középvezetők minősítése lesz.

Ritz Tibor
MATISZ Szakértő

Tags: , , ,


további cikkei



Vissza az elejére ↑