Bevezetés
Ebben az évben abban a megtiszteltetésben van részem, hogy mint a MATISZ tisztítás technológiai-szakértője és a PQS International Hungary Kft. kórház-higiéniai vezetője, felkérést kaptam, hogy a piaci szereplőket képviselve részt vegyek az egészségügyi takarítás új módszertanának a kidolgozásában. Meggyőződésem, hogy a feladat és a mögötte meghúzódó össztársadalmi érdek kellő súllyal rendelkeznek a MATISZ tisztítás technológiai-szakértő címem megvédéséhez.
Szaktudásomat és – több tízéves – kórház-higiéniai területen szerzett tapasztalatomat szeretném megosztani Önökkel annak érdekében, hogy a takarítás szakma, a higiénikus szakemberek és a szakhatóságok együttműködésével az intézményi takarítási pályázatokban a kórháztakarítással kapcsolatos feladatok a lehető legpontosabban, minden elvárást figyelembe véve kerüljenek meghatározásra, illetve a teljesítésük a lehető legmagasabb színvonalon, a félreértéseket elkerülve valósuljon meg.
Jelen tanulmányban az alábbi tipikus, de nem kizárólagos problémákat kívánom a fókuszba helyezni, ezekre szeretném rávilágítani a figyelmet.
Minőségbiztosítás a takarításban
A takarítási tevékenység minőségbiztosítása egyrészt magában foglal egy ellenőrzési tevékenységet, amely a megrendelő és a szolgáltató egyaránt, illetve egymással párhuzamosan végezhet. Az ellenőrzés célja a munkavállalók és/vagy az alvállalkozó(k) által elvégzett feladatok tartalmi és időbeli megfelelőségét igazolja. Másrészt több lényeges preventív jellegű feladatot is magában foglal a minőség-ellenőrzés: ezek a munkafázisok a rendelkezésre álló eszközök, erőforrások folyamatos fenntartását hivatottak fenntartani
A gyakorlat szerint a preventív feladatok kiterjednek a megfelelő képességű személyi állomány fenntartására, a szükséges eszközök és anyagok biztosítására.
Takarítás szakmai képzések
A szakmai képzés a helyszínen feladatot teljesítők esetében kiterjed a létesítményre vonatkozóan meghatározott takarítási eljárások pontos ismeretére, a szolgáltató munkatársai részére meghatározott takarítási eszközök és vegyszerek megfelelő használatára. A vegyszer használati utasítások pontos kezelését mindig hangsúlyozni kell, hiszen az adagolásra és a hatóidőkre vonatkozó szabályok megsértése amellett, hogy alapvető higiéniai kockázatot jelent, fontos költséghatékonysági tényező is, illetve a helytelen használat révén az épület állagában, berendezési tárgyaiban visszafordíthatatlan károk keletkezhetnek. A képzés tananyaga lefedi a vonatkozó OKJ tananyagot, mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati témakörök vonatkozásában.
Személyi állománnyal kapcsolatos minőségbiztosítási feladatok
Az ellenőrzések alapja a munkaterv. Takarítási tevékenység ellátásának megfelelőségét csak és kizárólag a feladat ellátását követően közvetlenül van mód, így roppant fontos, hogy előzetesen rögzítésre kerüljön, mikor, kinek és milyen feladatokat kell ellátnia.
Az ellenőrzések végrehajtására célszerű nyomtatványt rendszeresíteni.
Az ellenőrzéseket a szolgáltató és megrendelő egyaránt végezheti.
A minőségbiztosítás egyik legfontosabb eleme, hogy az észlelt minőségi problémák okát a szolgáltató, ha kell közösen a megrendelővel, kivizsgálja és megfogalmazza a szükséges intézkedéseket, valamint azokat foganatosítsa is. Szintén lényeges elem, hogy az azonosított problémák és az intézkedések alakulása visszaellenőrzésre kerüljön, azaz megbizonyosodjunk róla, hogy azok eredményesek voltak és a jövőben elháríthatóak a tapasztalt teljesítési hibák.
Munkavédelmi képzések
A folyamatosan magas színvonal biztosításának feltétele, hogy a megrendeléssel, megbízásokkal kapcsolatos valamennyi tevékenység fegyelmezetten legyen végrehajtva, összhangban a vevő igényeivel a minőségi, környezetirányítási, munkahelyi egészségvédelmi, munkabiztonsági elvekkel.
A minőségbiztosítás alapvető dokumentumai:
- Karbantartási terv;
- Karbantartási munkaterv (az egyes berendezéseken végrehajtandó feladatok részletezését és gyakoriságát tartalmazza);
- Munkalap (az elvégzett feladat pontos dokumentálása, felhasznált alkatrészek, anyagok felsorolása)
- Takarítás munkautasítás (egy adott helyiségtípusra vonatkozik, és rögzíti, hogy annak takarítása során milyen eljárásokat kell végrehajtani, ehhez milyen eszközöket és anyagokat kell használni);
- Takarítás munkaterv (helyiségenként tartalmazza az egység megnevezését, a helyiség adatait, az alkalmazandó munkautasítás számát, a feladat elvégzésének gyakoriságát, a feladat elvégzéséért felelős személyt);
- Takarítás-utasítások (a munkaterv alapján az egyes pozíciókhoz rendelt feladatokat tartalmazzák).
1.) Miért szükséges a pontos SLA
Egy pályázat nyomán létrejövő szerződés teljesítése során az SLA (Service Level Agreement) megállapodás az irányadó, ám az adott intézmény, illetve a Megrendelő egységenkénti szokásai ezt a legtöbb esetben felülírják. Az SLA egy „személytelen” táblázat, aminek betartása sok esetben komoly konfliktusokhoz vezethet a Megrendelővel, ami egyrészről érthető, hiszen a gyakorlat, az egészségügyi intézmény mindennapjai sokszor csak alapos és hosszadalmas munka árán képezhetőek le egy táblázatban, egy mátrixban. Pedig pontosan ez az előkészítő munka alapozhatja meg az Intézmény és a Szolgáltató sikeres együttműködését. Tudatosítani kell minden potenciális megrendelőben, hogy a folyamatok, feladatok pontos leírása nélkül nemcsak korrekt beszerzési eljárást nem lehet lebonyolítani, hanem magukat sem tudják megvédeni az Intézmények a megbízhatatlan szolgáltatóktól. Ez egy igen hosszú edukációs folyamat, ami a legalacsonyabb ár nyertességétől a minőségi és hatékony szolgáltatási koncepció felállításáig vezet.
Mindannyian tudjuk, hogy jelenleg egy-egy pályázat összeállításánál a gyors és egyszerű megoldásokra törekednek az Intézmények, figyelmen kívül hagyva a kézenfekvő gazdaságossági és szakma-erkölcsi szempontoknak az elemzését. Nagyon egyszerű analízist lehetne végezni, például a kórházi fertőzések okozta gyógyítási költségnövekedések, kapacitás lekötések és a takarítási színvonal változásának összehasonlításával.
Az SLA pontos összeállítása elenyésző feladat azokhoz az előnyökhöz képest, amelyeket a későbbiekben pontosan számon kérhető, ellenőrizhető szolgáltatással nyerhet egy-egy egészségügyi intézmény.
2.) Mit tartalmaz a pontos SLA
Jelen pillanatban az SLA szükséges tartalmára vonatkozóan rendkívül eltérő gyakorlatokkal találkozhatunk. Higiéniai tapasztalataim során sokfélével találkoztam, de „tökéletessel” még nem. Ennek hátterében talán az is áll, hogy maguk az ajánlatkérők sincsenek tisztában azzal, hogy maga az SLA, a szabályozottság az alapja a minőségi szolgáltatásnak és annak részletezettsége nem egy indokolatlan árfelhajtó tényező, hanem széleskörű érdek.
Az egészségügyi intézmények tekintetében összeállított SLA-nak a szokásos piaci normákat meghaladó részletezettséggel kell készülnie, nem elég rögzíteni, hogy egy-egy feladatot adott napon vagy műszakban kell ellátni, hanem pontosan össze kell hangolni a gyógyító-ápoló tevékenységgel. Például ha egy SLA-ban le van írva, hogy az ágytálmosót napi két alkalommal kell takarítani és a Szolgáltató helyi vezetője maga döntheti el, hogy mikor végzik ezt el („ha útba esik”, „amikor szokták” stb.), akkor felmerülhet olyan eset, hogy a takarítás közvetlenül az ürítések előtt történik, ami nyilvánvalóan nem célszerű.
Az SLA-nak részletesen tartalmaznia kell a következő információkat: épület, osztály, helyiség funkciója, helyiség mérete, a takarítás gyakorisága (ezen belül a különböző felületek napi takarításának mennyisége), a takarítás időpontja, takarítandó felületek mérete (rendkívül fontos, hogy feltüntetésre kerüljön a vízszintes és függőleges felületek mérete), a takarítandó berendezési tárgyak száma.
Meg kell határozni a higiéniai kategóriákat, az ellátási területeket (szakrendelés, akut ellátás, hotel ellátás, fizetős ellátás, stb.) és a kiemelt területeket (PIC, ITO, Műtő stb.).
Az egyes területeket kockázati kategóriákba kell sorolni. Nem kerülhet egy kategóriába például a szemészeti osztály (ahol reggel jön a beteg, délután távozik) mellékhelyisége a nőgyógyászati osztály mellékhelyiségével, vagy egy általános sebészeti osztály őrző kórterme (műtét után 24 órát fekszik ott a beteg) ugyanezen osztály egyéb kórtermeivel.
3.) Műszaki tartalom
A szakmai, műszaki specifikáció összeállításánál a Megrendelő általában a szokásokat veszi figyelembe, összeállít egy, az egész intézményre érvényes leírást, ami nem specifikálja az osztályok egyéni igényeit. A vállalkozót a felálláshoz rendelkezésre álló idő alatt tájékoztatják az egyéni igényekről, feladatokról. Az ezeknek való megfelelés jelentős többletköltséget is eredményezhet pl. változó ügyeleti idő, műszakbeosztás, létszámtöbblet. Mivel a szolgáltatási díj legjelentősebb tétele a bérköltség, fontos, hogy a pontos elvárásoknak megfelelően, az igények pontos felmérése alapján kerüljön meghatározásra, hogy a Vállalkozó ehhez igazodva, biztonságosan tehesse meg ajánlatát.
Meg kell határozni kategóriánként a takarítandó felületek napi gyakoriságát. Pl. intenzív osztályon az ajtónyitók, kilincsek, adagolók letörlését nem elég napi 1 alkalommal elvégezni, míg egy orvosi szoba takarításánál ez egyszer is elegendő.
Az elvárásokat a mellékhelyiségek takarításánál is pontosan meg kell határozni: a tisztítandó felületeket és kategóriánként a napi takarítás gyakoriságát.
Az ügyeleti időben történő takarítás pontos specifikálása is fontos, az adott intézmény egyes osztályainak szokásai határozzák meg. Ha a betegeket a napi takarítási idő után engedik haza vagy helyezik más osztályra, úgy egy teljes intézmény területén az ügyeleti feladat ellátására egy takarító nem elegendő. Amennyiben a fentiek nem kerülnek egy pályázati mellékletben pontos meghatározásra, úgy a Megrendelő részéről reklamáció érkezhet, hiszen kértek ügyeletet, ami van is, de a távozó betegek után, öt osztály 24 ágyát nem lehet egy időben lemosni.
A műszaki tartalom meghatározása két módon történhet:
- egységesen, az egész intézmény területére vonatkozóan (minden fekvőbeteg osztályon ugyanabban a sorrendben, ugyanabban az időpontban) vagy
- minden osztályon a saját igények szerint.
Mindkét esetben az elvárt időpont pontos rögzítése fontos feladat.
| kategória | nm2 | jelenlét ideje | takarítás gyakorisága | takarítás időpontjai | Letörlés | felmosás | |
| A épület | általános fekvőbeteg | 1000 | 6-20 | 2 x | |||
| Sebészet női | általános fekvőbeteg | 500 | 6-20 | 2 x | |||
| 1.kórterem | általános fekvőbeteg | 50 | 6-14 | 2 x | 6,20-6,50
13-13,30 |
1 x | 2 x |
| 2.kórterem | kiemelt/őrző | 50 | 6-14 | 3 x | 6,50-7.20
10.00-10.30 13.30-14.00 |
2 x | 3 x |
| Női WC | általános fekvőbeteg | 7 | 6-20 | 3x | 6,00-6,20 | 3 x | 3 x |
| nővérpult | általános | 15 | 6-14 | 1 x | 7,30-8.00 | 1 x | 2 x |
| orvosi szoba+fürdő | általános | 15
4 |
6-14 | 1 x | 11.00-11.20 | 1 x | 1 x |
| iroda | iroda | 5 | 6-20 | 1 x | 16.30-16.50 | 1 x | 1 x |
| lépcsőház | közlekedő | 120 | 6-20 | 1 x | 18.00-19.00 | 1 x | 1 x |
| folyosó | közlekedő | 70 | 6-20 | 2 x | 9.00-9.30 | 1 x | 2 x |
Folyamatos problémát okoz az orvostechnikai eszközök takarítása, illetve, hogy az adott intézményben, az adott osztályon, mit tekintenek orvostechnikai eszköznek. Természetesen van erre alkotott meghatározás, iránymutatás, ám a helyi szokások ezt is felülírják.
A kórházi ágyat a beteg távozása után fertőtlenítjük, de fontos meghatározni, hogy a szülőágy minek minősül. A szülőszoba kiemelt terület, akárcsak a műtő, ahol a műtőasztalt a műtőssegéd tisztítja, fertőtleníti, ugyanakkor a szülőágyat a takarító szedi szét és tisztítja meg. Az egyik szülésznő elviszi a placentát, a másik elviteti a takarítóval. Az egyik műtősnő elvárja, hogy a műtőlámpát a takarítók tisztítsák meg, a másik szinte megtiltja. Egy-egy intézmény adott osztályain dolgozó szakszemélyzet sincs tisztában az elvárható feladatokkal és ezt az okozza, hogy a szakmai specifikáció összeállításába nem vonják be a szakszemélyzetet, illetve az egyes osztályok vezetését.
A nagytakarítási feladatok specifikálásánál is fontos a pontosság. Szerepeltetni kell, hogy a 180 cm feletti felületeket is takarítani szükséges. Fontos meghatározni a magasan fekvő polcokon található tárgyak kezelésének felelősét, hiszen a takarítók csak a szabadon hagyott felületeket tisztíthatják – ez az alaptézis minden vonatkozó oktatáson elhangzik – ugyanakkor az ügyfél (jelen esetben az orvos) igénye szerint le- és vissza kell pakolni.
Másik tipikus példa, hogy a pályázatban meg van határozva, hogy a mennyezeti lámpákat csak a karbantartók közreműködésével lehel letisztítani, ugyanakkor a gyakorlatban soha nincs ott karbantartó, a főnővér mégis kéri a tisztítást.
A festés utáni takarítás is kényes kérdés. Milyen mértékű szennyeződést köteles a takarító eltávolítani? Az előzőleg letakart felületeket kell csak portalanítani, fertőtleníteni, vagy az összekent, festékkel erősen szennyezett padozatot is kapargatni?
A hulladékok kezelése tekintetében sem egyértelműek az utasítások. A veszélyes hulladékok kezelése adott, de a veszélyes hulladékok speciális fajtája a különleges kezelés igénylő fertőző hulladékok, melyek a hulladékjegyzékben 18 01 03-as kódszámmal szerepelnek. Az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok legnagyobb mennyiségét ez a hulladékfajta teszi ki, kezelésükkel részletesen az 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet foglalkozik. „A vérrel, váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, rögzítések, egyszer használatos ruhanemű és lepedő, tampon, katéter, vizeletgyűjtő tasak, protézis, inkontinencia betét, pelenka (kivéve az egészséges csecsemők pelenkái, illetőleg az átmenetileg inkontinenssé vált, vagy idős koruk miatt inkontinens ellátottak inkontinencia betétei, – ezek települési hulladékként kezelhetők)” Ezek alapján nehéz például meghatározni, hogy az adott pelenka éppen minek minősül. Fontos lenne pontosan meghatározni az egyes osztályokon keletkező kérdéses besorolású hulladékok kezelését.
Gyakori, hogy a pályázatokban a „szükség szerint” meghatározást használják egy feladat gyakoriságának specifikációjában. Nyilvánvaló, hogy egy egészségügyi intézmény esetében egy ellátandó higiéniai feladat nem lehet esetleges, nem bízhatjuk a döntést a takarító személyzet megítélésére, ugyanakkor a rugalmas szolgáltatói hozzáállásnak is vannak keretei.
4.) Eseti feladatok pontos meghatározása
Konkrétan meg kell határozni, hogy a takarítási időben elvégzendő feladatok mellett az akut szennyeződések eltávolítása is a szolgáltatás része. Ennek különösen nagy jelentősége van egy egészségügyi intézmény esetében, hiszen itt a higiénia szint fenntartásán emberéletek múlnak, vagy épp azok váltják ki a rendkívüli eseményeket. A szolgáltatóknak ehhez rugalmasan kell viszonyulnia, a megrendelőknek pedig forrást kell biztosítani a rugalmas, tehát tartalékokkal bíró takarítási szolgáltatás fenntartására.
5.) Hatékonyság
Munkaszervezés és feladatellátás szempontjából nem elvárható a Szolgáltatótól, hogy egy takarító csak egy osztályon dolgozzon, amelyik tekintetében oktatásban részesült. A tisztítás technológia egy-egy egészségügyi intézmény területén ugyanaz. Amennyiben pontosan, időbeosztással van meghatározva a feladat, úgy bármelyik takarító képes bármelyik osztályon az elvárásoknak megfelelően dolgozni. Például ha a sebészeti osztályon 3 kórtermet festenek, a betegágyak a folyosóra kerülnek kihelyezésre és az osztályos takarító nem tudja az extra feladatot is ellátni a napi feladatai mellett. Ebben az esetben több takarítót kell delegálni az osztályra, de ha elvárás a Megrendelő részéről az osztályra történő képzés, akkor ne vegyen részt több kolléga a nagytakarításban?
Mint a fenti kiragadott példákból is kiolvasható egyrészt rengeteg tennivaló van a témában, másrészt a változtatás Megrendelő és Szolgáltató közös érdeke. Célom, hogy a kórház-higiénia területén elősegítsem az objektív, mindenki számára követhető, értékelhető, számon kérhető rendszer kiépítését.
Kerényi Zsolt
MATISZ Szakértő