Összefognak a szakmák a kórházhigiénia növeléséért

Egyetértés volt a résztvevő felek, a tisztítás-technológiai szakemberek, valamint a kórházi vezetők, kórházhigiénikusok között abban, hogy összefogásra van szükség annak érdekében, hogy nagyobb tisztaság legyen az egészségügyi intézményekben. A MATISZ Szakmai Napon elkezdődött a párbeszéd.

Nagy eredménynek számít, hogy végre sikerült egy asztalhoz ültetni azokat a szakembereket, akik így vagy úgy, de befolyással vannak az egészségügyi higiéniára, az intézményekben tapasztalható tisztaságra. A MATISZ Szakmai Napon 2017. november 28-án jelen volt egy közbeszerzési szaktanácsadó, kórházi vezetők, higiénikusok, tisztítás-technológiai szakemberek gyártói, forgalmazói, valamint szolgáltatói oldalról egyaránt, valamint olyan takarítók, akik egészségügyi intézményben dolgoznak. Közel 60 fő részvételével folyt a párbeszéd.

Dr. Herbák Henrietta ügyvéd, közbeszerzési szaktanácsadó előadásában részletesen ismertette a közbeszerzési törvény által nyújtott lehetőségeket és buktatókat. Szó volt arról, mit tehet az ajánlattevő, ha látja, hogy a nyertes cég az ajánlott áron nem fogja tudni teljesíteni a vállalt szolgáltatást. Hogyan lehet jelezni a jogsértéseket? Hogyan lehet ellenőrizni, hogy a megkötött szerződésben szereplő feltételek teljesülnek-e? Milyen értékelési szempontok figyelembevételével lehet egy pályázatot szakmailag elbírálni?

A szakember fontos kitételekre hívta fel a jelenlevők figyelmét, például, hogy az ajánlatkérő előírhatja, melyek azok a feladatok, melyeket kötelező az ajánlattevőnek elvégeznie, vagyis nem adhatók ki alvállalkozónak. Ez például fontos, ha érzékeny, magas higiéniai szintű területekről, például műtőtakarításról, PIC osztályról van szó. Ma már a kötbér is számon kérhető, behajtható, a korábbi évek gyakorlatával ellentétben. Dr. Herbák Henrietta több valós ügyet is ismertetett, ahol peres eljárásra került sor a praxisában.

A szaktanácsadó emellett kitért a zöld közbeszerzésekre is, ismertetve, hogy a környezetvédelem szemlélete nem csupán a takarításnál, de az eszközbeszerzésnél vagy a csomagolásnál is érvényesíthető.

Számtalan kérdés érkezett a szakemberhez minden szakmai oldalról, elsősorban konkrét helyzetekkel kapcsolatban. Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISZ) elnöke megjegyezte: fontos, hogy a kiírások pontosak legyenek, a megrendelő pontosan tudja, mire vár ajánlatot. Ez nagy feladatot ró az egészségügyi intézményekre. Ugyanakkor ellenőrzés nélkül nem fog jól működni a rendszer. Ehhez pontosan és jól meg kell határozni a működést. Dr. Herbák Henrietta hozzátette, hogy ezért nagyon fontos, hogy már a pályázat kiírásába is vonjanak be szakembereket a tisztítás-technológiai oldalról, hiszen a szakma mindig jobban fogja tudni a megrendelőnél, hogy mi a legjobban alkalmazható technológia egy adott problémára, illetve, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet mire ad lehetőséget.

A Szakmai Nap délutáni blokkjában Kalamár-Birinyi Edit, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház kórházhigiénikusa számolt be személyes tapasztalatairól, és arról az alakuló összefogásról, ami előre viheti az egészségügyben tapasztalható higiéniai helyzet javulását. Fontos tudni, melyik fél számára mik a legfontosabb szempontok. A pontosan meghatározott elvárások, és a rendszeres ellenőrzés eredményeképpen Zalában jelentősen nőtt a hatékonyság, amelyet az is bizonyít, hogy az érintett kórházban azóta nem volt járvány. Kalamár-Birinyi Edit elmondta, hogy a minőségi takarítás valóban sokkal többe kerül, ahogy ezt sokan megjegyezték a beszélgetés során is, azonban számításai szerint – ahogy azt saját példával be is mutatta – egy három hetes járványfertőzés okozta gyógyszeres és fertőtlenítési költségek többe kerülnek, mint a minőségi takarítás okozta többletköltség éves szinten számolva.

Paár Zoltán, a MATISZ elnöke bemutatta a szövetséget, valamint ismertette, milyen adatokkal, irányelvekkel rendelkeznek. Fontosnak nevezte, hogy a szakemberek összefogva fektessenek le minimum követelményeket, normákat, technológiákat, amire szükség van az egészségügyi takarításban. Javasolta, hogy erre vonatkozóan szülessen meg egy szándéknyilatkozat a felek – a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Infekciókontroll Társaság és a MATISZ – között. Szükségesnek vélte azt is, hogy a kórházak az éves 2 százalékról 4 százalékra növeljék a takarításra szánt költségkeretet.

Kerényi Zsolt MATISZ-szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi sajátosságokat, a speciális körülményeket már egy pályázat kiírásakor szem előtt kell tartani. Tudomásul kell venni azt is, hogy bizonyos területeken, például egy műtőben ugyan nincs állandó takarítás, ugyanakkor állandó takarítói jelenlétre van szükség, ami költségigénye.

„Történelmi pillanat van, ha a két oldal összefog, és leírja, hogy egy egészségügyi intézményben milyen takarítás szükséges, az nagy előrelépés lenne.” – mondta felszólalásában Dr. Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, aki közölte: a Kórházszövetség támogatja a szándéknyilatkozat aláírását. Ugyancsak támogatásáról biztosította a résztvevőket Dr. Rauth Erika, a Magyar Infekciókontroll Társaság elnöke is.

A nap végén minden szakmai oldal egyetértett abban, hogy ha az egészségügyi oldal meghatározza, milyen minimumokra van szükség, a takarító szakma hozzáteszi a technológiát, és egy munkacsoport működésén belül be tudják vonni a szakdolgozókat is, akkor meg lehet határozni, kinek mi a feladata, és a hatékony ellenőrzés révén javítani lehet a higiéniás állapotokon. Számokkal alátámasztott eredményekkel pedig több forrást lehet kérni az egészségügy finanszírozására. A párbeszéd folytatódik.